Kinaesthetics a nevelésben

Az elmúlt két hónapban két képzés zajlott Marosvásárhelyen Kinaesthetics az ápolásban témakörben, a Caritas Iskola szervezésében. Ennek kapcsán a Kinaesthetics alapjairól, a képzés elméleti és gyakorlati aspektusairól, illetve egyéb felmerülő kérdésekről Nagy Annamáriával, a Korai Nevelő- és fejlesztőközpont munkatársával, 2-es fokozatú Kinaesthetics trénerrel beszélgettünk.

A Korai Nevelő- és fejlesztőközpont munkatársaként hogyan kapcsolódik mindennapi munkádhoz ez a terület és a tanult ismeretek?

Ezelőtt nyolc évvel szociális munkás státuszban kerültem a Korai nevelő csapatába, ma leginkább mozgáskompetencia fejlesztő szakemberként definiálnám magam. Ez a változás főleg annak köszönhető, hogy 2011-ben megfertőződtem a Kinaesthetics által. Elkezdtem egyre intenzívebben foglalkozni a saját mozgásommal és azt vizsgálni, hogy milyen mintáim vannak a hétköznapi mozgáscselekvések kivitelezésekor. A képzések során lehetőség adódott egy más, belső nézőpont szerint tekinteni a mozgásra, és úgymond saját tapasztalatot szerezni arra nézve, hogy mit kell tudnom ahhoz, hogy nagyobb hozzáértéssel szervezzem meg a különböző testhelyzeteket és a helyváltoztatást, mint a forgás, kúszás, mászás, járás. Ez egy sajátos ismeretszerzési lehetőség, mert a tudás elsajátítása saját tapasztalat alapján történik és nem csak egy intellektuális tanulási folyamatról van szó.

Munkám során ezeket a felismeréseimet igyekszem átadni a foglalkozásra járó anyukáknak és gyerekeknek, hogy a mozgásuk egyre színesebb legyen. Van egy kedves hasonlatom: ha ismerem a szivárvány összes színét, bármikor választhatok egy adott színt, de ha nem találkoztam velük, akkor nincs esélyem egy színekben pompázó rajzot készíteni. Hasonló folyamat zajlik a mozgásban is, ha több mozgásmintával rendelkezem, akkor egy sokszínű mozgáspalettát tudhatok a magaménak és azt az aktuális helyzethez megfelelően tudom alkalmazni.

A kisgyerek mozgáslehetőségeit a szülővel és gondozóval való kölcsönhatás határozza meg. A kisgyerek azokat a mozgásokat gyakorolja, amelyeket a szülővel, illetve gondozóval való kölcsönhatás során tapasztal meg. Ha az anya a pelenkázón fekvő gyereket folyamatosan a lapockától fogva emeli fel, akkor egy idő után ő is ezt a mozgást igyekszik gyakorolni és emelni kezdi a fejét, aminek következtében egyre feszesebb lesz a nyakizom. Ha bárki kipróbálná, milyen lehetőségei vannak akkor, ha feszes nyakaizomzattal a saját fejét jobbra-balra próbálja fordítani és akkor, ha ugyanezt a tevékenységet úgy végzi, hogy közben a lehető legjobban ellazítja a nyakizmait (figyelve az elmozdulási lehetőségeket fej és mellkas között). Valószínűleg az a tapasztalat születik, hogy feszes izommal kevesebb elmozdulási lehetőség áll rendelkezésére, mint ellazított izommal.

Egy másik lehetőség a gyermekünk ölbe vevésére, hogy féloldalra mozdítjuk, és – megadva a könyökre való támaszkodás lehetőségét – körkörös mozdulatot leírva emeljük fel. Így tapasztalhatja meg a gyerek, hogyan szervezze meg az oldalra való fordulást, később a könyökre támaszkodást és majd a félodalas felülést.

Miért döntöttél úgy, hogy Kinaesthetics-szel szeretnél foglalkozni, azt tanítani?

Az én életemben rendkívüli hozadéka volt a Kinaesthetics-nek... sokat fejlődtem szabadságban, nyitottságban, kreativitásban, hatékonyabb problémamegoldásban. Ugyanakkor gyakran küzdöttem hátfájással, mert a mindennapi tevékenységek során nagy terhelésnek tettem ki a derekamat. Amikor elvégeztem a képzést, gyakorlatilag a mozgásmintáimat ismertem meg, ezeket bővítettem, és ezáltal a cselekvési mintáim is bővültek. Hasznosnak tartom a minél színesebb és sokrétűbb cselekvési lehetőségeket és szeretném, ha vírusként terjedne a mozgásérzékelés művészete.

Mi a Kinaesthetics és milyen kérdésekre kaphat választ az, aki elvégzi a bevezető képzést?

A Kinaesthetics Francisco Varela chilei neurolóbiológus szerint az első személy tudománya, azaz megtapasztaláson alapuló tudomány. A 70-es években egy amerikai házaspár, Frank Hatch és Lenny Maietta elkezdték a kibernetika módszereivel elemezni az emberi mozgást az ún. proprioceptív érzékszerv révén. A proprioceptív érzékszerv vagy másként a kinesztetikai érzékszerv (kynesis = mozgás, aesthetics = érzékelés) a többi érzékszervvel szemben a testen belüli tájékozódást biztosítja, és ennek segítségével folyamatos információt kapunk a testrészeink egymáshoz való viszonyulásáról, izmaink megfeszüléséről és ellazulásáról. A Kinaesthetics szemlétete abból indul ki, hogy ennek a belső perspektívának a módszeres és tudatos fejlesztése következtében képesek leszünk folyamatosan gazdagítani mozgáslehetőségeinket a legkülönfélébb élethelyzetekben.

A bevezető képzés során a résztvevő a saját mozgását tanulmányozza. Gyakorlatilag a mozgás ábécéjével ismerkedik meg, a tanult szempontok segítségével képes lesz elemezni mozgásmintáit, és – ha a helyzet kívánja – változtatni tud a tevékenységek kivitelezésen úgy, hogy a cselekvés élhető legyen. Különböző szempontok szerint kerülnek vizsgálat alá a hétköznapi cselekvések, például hogyan használom a testfelépítésem a székről való felállás során.

Ki jelentkezhet a Bevezetés a Kinaestheticsbe képzésre?

Gyakorlatilag bárki jelenkezhet bevezető képzésre, aki a saját mozgásával szeretne foglakozni. Itt Marosvásárhelyen jelen pillanatig Kinaesthetics képzés az ápolás és nevelés területén zajlott. Az ápolási kontextus kérdésfelvetése, hogy hogyan történjen az ápolás, gondozás, hogy az érintett személyek egészségfejlődését elősegítsük. A Kinaesthetics a nevelésben képzésen a súlypont a gyerek és szülő, illetve a gyerek és nevelő közötti interakción van.

Hogyan zajlik egy képzés?

A képzésen a mozgás különböző szempontok szerinti elemzésével foglalkozunk, banális hétköznapi tevékenységeket végzünk, például a földön a hátról hasra való átfordulást, a földről való felülést, felállást, a székről való felállást. A tanulási ciklus elején a résztvevők elvégeznek egy tevékenységet, és megfigyelik, hogy mi az, amit érzékelni tudnak ebben a folyamatban. A tanulási tevékenységek során különbségeket tapasztalnak meg, és több megoldási lehetőséget keresnek. Attól függően, hogy ápolás vagy nevelés kontextusú a képzés, egy gyakorlati helyzetben próbálják elmélyíteni azt, amit elsajátítottak. A képzés végén ismét van egy referenciatevékenység: elvégzik ugyanazt a tevékenységet, mint a tanulási ciklus elején, és ismét megfigyelik, hogy mi az, amit érzékelnek. A kettőt összehasonlítva adódik egy különbség, amely a tanulási ciklus hozadéka. Ha esetleg más mintával tudja megszervezni a felállást, ezáltal már gazdagodott a résztvevő. Azt szoktuk mondani, hogy a Kinaestheticsben az egyedüli jó vagy rossz, hogy a több lehetőség mindig jobb, mint a kevesebb. Nem mindegy, hogy én csak egyféleképpen tudok felállni, és mindig úgy terhelem az adott izmaimat, vagy van több ötletem arra, hogy hogyan tudom a mozgásom megszervezni a felállás során. Amikor valamilyen elakadás van, például megterhelés a derekunkban, ha csupán egy bejáratott mintám van, akkor nem tudom kivitelezni a tevékenységet. De ha van több alternatívával rendelkezem a mozgás kivitelezésére, akkor a legkülönbözőbb élethelyzetekhez tudok alkalmazkodni.

Hogyan viszonyulnak az emberek a módszerhez? Ismerik, népszerű?

Itt Marosvásárhelyen most kezdődik el egy intenzívebb érdeklődés a Kinaesthetics képzések terén. Csíkszereda és Székelyudvarhely környékén sokkal ismertebb ez a szemléletmód, mert tulajdonképpen ott honosodott meg ez a személetmód Romániánia szintjén. Az első képzés 2003-ban volt megszervezve Csíkszeredában.

Van-e érdeklődés iránta, van-e piaca, és van-e lefedettsége?

Egy sima kiírásból nem derül ki, hogy miről is szól a képzés. Volt példa rá, hogy az érdeklődőknek egy órás bemutatót szerveztünk, így találkozhattak ezzel az eszközzel, szemléletmóddal és azzal, hogy miről is szól a képzés. Nagyobb érdeklődés most kezd érzékelhetővé válni, mert a bevezető képzésen résztvevők ajánlják ismerőseiknek is a részvételt.

Hogyan viszonyulnak a résztvevők a képzéshez?

Általában az az elvárás egy-egy résztvevő részéről, hogy szeretné elsajátítani a helyes mozgást vagy mozgatást. Eredményként viszont megfogalmazza, hogy sokkal többet kapott, mert elsajátított egy olyan eszközt, amivel a saját mozgásának minőségét tudja megváltoztatni.

Volt olyan résztvevő, aki arról számolt be, hogy milyen érdekes pozíciókat vett fel mosogatás közben, mert elkezdett figyelni arra, hogy többféleképpen képes megszervezni az állást, így ha az izomfeszültség növekedett, más pozíciót keresett. Volt olyan résztvevő is, aki visszajelzésében azt fogalmazta meg, hogy számára ez egy önismereti képzés volt.

Visszajelzések a Kinaesthetics az ápolásban képzés résztvevőitől:

- Magamban érzek változást. Rájöttem kézenfekvő dolgokra. Olyasmit kaptam, amit nem feltétlenül beteggondozásban, hanem bárhol fel tudok használni. Egy gondolkodási módot sajátíthattam el, amelyet általánosítva akár gyerekemnél, akár edzésen is alkalmazhatok azáltal, hogy sok mindent tudok átlátni.

- Rájöttem, mire kell figyeljek, hogy megértsem magát a mozgást, például hogy nem az erő számít, hogy minél többet tegyek én bele, hanem hogy minél kevesebb erővel minél többet érjen el az, akivel foglalkozok. Ráéreztem.

- Nekem a vége a kezdet. Én most érzem, hogy valami kezdődik, szó nincs róla, hogy most valami véget ér. Úgy érzem, hogy most már lehet valamit elkezdeni. Én mozgáskompetencia fejlesztésre számítottam, de előkerült egy önismereti oldal is. Amíg saját magammal nem tudok mit kezdeni, addig nincs, amire számítsak mástól.

(Márton Kinga Izabella)


http://caritas-ab.ro/hu/rovatok/ha-ismerem-sziv%C3%A1rv%C3%A1ny-%C3%B6sszes-sz%C3%ADn%C3%A9t